A ZAMÁRDI VITORLÁS és VÍZIMENTŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az Egyesület Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és működő egye-sületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek, továbbá az egye-sület közhasznú jogállásának megszerzése, illetve fenntartása érdekében az alábbi, a módosításokkal egy-séges szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.

I.
AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület teljes neve: Zamárdi Vitorlás és Vízimentő Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 8621 Zamárdi-felső, Munkácsi Mihály u. 77.

3. Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

4. Az egyesület honlapja (közleményeinek internetes elérhetősége):
www.zamardivizimentok.hu
e-mail címei:
zamardivizimentok@gmail.com

II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1. Az Egyesület céljai:
Az ifjúság számára sportolási lehetőség biztosítása, a vízi sportok megtanításán keresztül.

A Zamárdi kikötő jelenlegi használói vitorlázói érdekközösségének létrehozása, képviselete.

Propaganda tevékenység Zamárdi jó hírnevéért, valamint országos és nemzetközi megismerésének szélesí-téséért.

Szükség esetén a Zamárdi strandszakasz és az előtte levő több kilométeres víz terület egészségügyi és vízi mentési feladatainak megszervezése és végzése.

2. Az egyesület tevékenységei:

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

a.) Közhasznú tevékenységek:

Az egyesület közhasznú tevékenységei a következő közfeladatok megvalósítását szolgálják:

Egészségmegőrzés:

– A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2)

Természetvédelem:

– A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)

– Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11.
Sport:

– Sport, ifjúsági ügyek 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15

– Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c) d) k)

Katasztrófaelhárítás, vizimentés:

– A katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet ve-szélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámo-lásában 2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvé-nyek módosításáról 2. § (1)

Az előbbi közfeladatok megvalósítására az egyesület a következő közhasznú tevékenységeket végzi:

Egészségmegőrzés, természetvédelem, sport:

A mai rohanó világban egyre kevesebb idő jut a szülők részéről a gyermekek számára, hogy akár az iskola évben, akár a szünidőben oly módon foglalkozni tudjanak velük, hogy a természetet együtt megismerjék, sportoljanak, vagy egészséges testpitéssel foglalkozzanak.
Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a fiatalság napi 3-4 órát tölt televízió és számítógép előtt. A kor-szellemhez igazodva ennek létjogosultsága van, azonban nem nélkülözhető a fiatalok sportoláshoz való juttatásának biztosítása olyan területen, mely a legegészségesebb, vízi sportolást jelenti.

A vízi sportok jelentős része igen nagy anyagi terhet jelent a szülők részéről, ha egyénileg szeretnék azt végezni, így ezen okból sem jutnak hozzá.

A fiatalok bevonása két irányból történne.
Az egyik a helybeliek tábora, mely egy folyamatos aktív sportoló csoportot alakítana ki.
A másik a nyári idényben a Balatonon nyaraló családok fiataljaiból tevődne össze turnusonként, valamint az ország távolabbi vidékeiről kampányszerűen.

A sportolók képzése szervezett formában meghatározott tematika szerint szakemberek bevonásával tör-ténne.

A tagok számára idényenként rendezvényeket, versenyeket szervezünk, megfelelő vagyon és életvédelmi biztosítás mellett.

A sportolás keretében a szakemberek az alapvető természetvédelmi, környezetvédelemi, vízvédelmi tud-nivalókról is oktatják a fiatalokat.
Katasztrófaelhárítás, vizimentés:

A Zamárdi Önkormányzattal történő külön megállapodás keretében a korábbi évekhez hasonlóan főképp baleset megelőző, és vízimentési feladatok ellátása a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és a Bala-toni Vízirendészeti Kapitányság szoros együttműködése mellett. Órában, percben meghatározott szolgá-lati időben, előre programozott létszámmal, hajóvezető + orvos stb. Folyamatosan, a nyári idényben mű-ködő segélyhívó központon keresztül.

Együttműködés: más vízi sport egyesületekkel, Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával,
Zamárdi Polgárőrséggel, Zamárdi Önkormányzattal, Balatoni Vízirendészeti kapitánysággal Magyar Vi-torlásszövetséggel, Rádiós Segélyhívó Országos Egyesülettel.

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül más is részesülhessen.

b.) Nem közhasznú tevékenység:

Az egyesület a következő, nem közhasznú tevékenységeket végzi.

Az egyesületi tagok érdekvédelme és képviselete. Az Egyesület tartós, kedvezményes bérlet ellenében vál-lalhatja a kikötő karbantartását, működtetését.

Propaganda tevékenység Zamárdi jó hírnevéért, valamint országos és nemzetközi megismerésének szélesí-téséért.

Az I. pontban megjelölt célok megvalósítását elősegítendő az Egyesület támogatói hálózatot épít ki.

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az alapcél szerinti tevékenységei megva-lósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordí-tania.

Az I. pontban megjelölt célok megvalósítását elősegítendő az Egyesület egyéb vállalkozói tevékenységet is végez. Ez utóbbi tevékenység az egyesületi célokhoz kapcsolódóan, döntően vízi sporttal, oktatással kap-csolatos tevékenység, kölcsönzés, egyéb vízi rendezvény, versenyhajó biztosítása.

III. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

IV. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek köze-li hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél sze-rinti juttatásban nem részesítheti.

III.
A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájá-ruló nyilatkozat is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság
c) pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalma-zás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozat-ban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek (tagdíj) teljesí-tését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásá-val – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell egy rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelem-ről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a kérdések feltételét is), indítvá-nyozási, észrevételezési, felszólalási és szavazati jogot gyakorolhat;
b) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár.
c) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
d) jogosult az Egyesülettől szakmai érdekvédelmet kérni
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egye-sület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet 2 éves időtartamra – a Közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagság 2 éves időtartamra szól, hosszabbítható és újraválasztására az Elnökség tesz javasla-tot.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szava-zati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tisztelet-beli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevé-kenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

5. a) A tag, és a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatá-lyon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet kerese-tet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tu-domást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha téve-dés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

6. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekin-tendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával.
b) a tag kizárásával,
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az El-nökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
Kizárandó az Egyesület tagjai közül
– az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti,
– az a tag, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltil-tott.

Az alapszabály e magatartásokra más lehetséges jogkövetkezményt nem állapít meg.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezé-sével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáéról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyí-tékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, il-letve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívásá-ra jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fel-lebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehe-tőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kér-désben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnök-ségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) elnökségi tagok

Az egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg.

a) A közgyűlés összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

A Közgyűlés ülését az elnök írásban hívja össze.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megje-lölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény meg-szüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlési meghívó tartalmazza a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.

A közgyűlés főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell to-vábbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés idő-pontját megelőzően írásban, igazolható módon – a megküldött meghívó útján – értesülnek. A Közgyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az összehívó személy az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napi-rend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tár-gyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

b) Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyző-könyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (ők egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is).

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyv vezető nem tag is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határo-zathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozata-lánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napi-rendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A jegy-zőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámo-zott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igény-nyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

c) A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az elő-írtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legalább nyolc napon túli, de legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül (de legalább három ilyen tag jelenlétében) határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a közgyűlés meg-ismételt jellegére és a távollét jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt közgyűlés az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszűnése kapcsán, mint minősí-tett többséget igénylő kérdésben nem dönthet, ha egyébként nem lenne határozatképes. A meghívót ekkor a közgyűlés napja előtt legkésőbb nyolc nappal igazolhatóan meg kell küldeni a tagok részére. A napirend kiegészítésére ekkor nincs lehetőség.

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület alap-szabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egy-harmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szava-zati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előny-ben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határo-zatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintette-ket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület hon-lapján nyilvánosságra kell hoznia.

e) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak módosítása
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló je-lentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesület-tel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztség-viselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
m) az Elnökség javaslata szerint, a titkár előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pár-toló tagok kivételével);
n) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
o) elfogadja, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egy-szerű szótöbbség szükséges.
p) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

3. Az Elnökség

a) Összetétele:
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, és további három elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

b) Működése:
Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igény-nyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elve-tettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, döntésben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászó-lások rövid összefoglalását. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell továbbá – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, ak-kor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott emlékeztetők a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgál-nak.

Az Elnökség döntéseiről az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

c) Hatásköre:
Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:
a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
b) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) elő-terjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
c) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatás-körébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megvá-lasztatásának előkészítése;
e) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
f) első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tisz-teletbeli tag kizárása kivételével);
g) javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
h) dönt a pártoló tagok felvételéről,
i) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4. Az Egyesület tisztségviselői

a) Megbízatási idő
Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

b) Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irány-adóak.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tiszt-ségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vám-tartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesz-tette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, a felügyelő szerv tagja, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érin-tett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az egyesület más tisztségét is betölti,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles az Egyesületre vonatkozó felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
f) képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.

Az általános elnökhelyettes feladatai:
a) képviseli az Egyesületet,
b) az elnök konzultánsaként működik,
c) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
d) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

A titkár feladatai:
a) titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
b) ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénz-ügyek szabályszerűségére.
c) gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.

A technikai vezető feladatai:
a) nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
b) gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének elő-készítéséről.
c) nyilvántartja a tagságot,
d) gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyama-tos kezeléséről.
e) egészségügyi és műszaki háttér biztosítása

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

d) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök: Nánási Krisztina Katalin
Általános elnökhelyettes: Nánási Balázs Ákos
Titkár: Rácz András
Technikai vezető: Dr. Nánási Ákos

e) A vezető tisztségviselő felelőssége és a megbízatás megszűnése

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződés-szegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlá-tozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségvi-selőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatá-lyossá.

5. A képviselet rendje

Az egyesületet az elnök, illetve az általános elnökhelyettes önállóan képviselik. Amennyiben az elnök és az általános elnökhelyettes együttesen akadályoztatva van, akkor a technikai vezető ön-állóan írásbeli meghatalmazás alapján képviselheti az egyesületet.

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:
a.) tagdíjak,
b.) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

2. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíj mértéke tagonként évi 5000,-Ft, vitorlás versenyző esetében 9000,-Ft/év 2015-ben. A tagnak be-lépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves, vagy havi befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hó-napnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a Közgyűlés elé jóvá-hagyás végett.

A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

4. Az egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.

VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
– a tagok kimondják megszűnését; vagy
– az arra jogosult szerv megszünteti.
– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szét-válik.

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont az egyesület céljá-val megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

VII.
EGYES KÖZHASZMÚSÁGGAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

2. Az Egyesület internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület működésének adatait, szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, va-lamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolókat. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti jut-tatások bárki által megismerhetők.

3. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysé-ge köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszá-molóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költ-ségére másolatot készíthet.

4. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költség-vetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számve-vőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támoga-tások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú műkö-dés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2022.05.08.-án fogadta el.

2. A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör-vény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatá-sáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.
Alulírott képviselő igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szöveg megfe-lel a létesítő okirat – módosítások alapján kialakult – hatályos tartalmának. Jelen egységes szer-kezetbe foglalás során az alapszabály IV/4) és IV/5) pontja változott.
Zamárdi, 2022. június 10.